Energia és mobilitás zöld szemszögből

Akkor a műanyag zacskók védik a környezetet?

2020. február 28. • írta: ZöldEnergia

Miért is akarják egyre többen betilta(t)ni a műanyag zacskókat és szívószálakat? A morális félelem egyre többekben erősödik annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésünkre, miszerint a műanyagok betiltása nemcsak gazdaságra, de a természetre is káros hatással van, írja a Wall Street Journal egy City Journal cikkre hivatkozva. Ha tényleg meg akarjuk védeni a delfineket és az óceán teknőseit, akkor a műanyagot nagy gondossággal a szemétbe kell dobni és nem feltétlenül kell azt újrafeldolgozni. Minél inkább foglalkoztat valakit a klímaváltozás, a cikk szerint annál inkább érdeke, hogy műanyag zacskóban vihesse haza azt, amit megvásárolt.

A hetvenes években már egyszer be akartuk tiltani a műanyagokat, mert olajból készülnek, és az olajválság idején ez nem volt könnyen megemészthető ötlet. A mostani energia válság idején azért akarjuk betiltani őket, mert nem bomlanak le könnyen a természetben vagy a szemétlerakókban. A műanyag zacskók és palackot szennyezik a környezetet, eldugítják a szennyvíz csatornákat, az "elhasznált és eldobható" társadalmi hozzáállás miatt a tengeri élővilág jó részére hatással van a műanyag szemét megkerülhetetlen jelenléte. Több mint 100 országban van valamiféle törvény érvényben, amely az egyszer használatos műanyag termékek gyártását vagy forgalmazását korlátozza vagy tiltja meg.

A populáris média továbbra is a műanyagok körüli félreértéseket táplálja folyamatosan.

A környezetvédők gyakran emlegetik fel, hogy a tengerben található műanyagok 80%-a a szárazföldről származik, de egy 2018-as négy kontinenst átfogó tanulmány szerint a nagy Csendes Óceáni szemét foltban található műanyag több mint fele a halászhajók által a tengerbe dobott vagy a vízben hagyott hálókból és más halászati segédeszközökből áll. Az Atlanti Óceán déli részén fekvő "Megközelíthetetlen sziget" (Inaccessible Island) partjain található műanyag palackok nagy része Kínából származik, és a sziget közelében elhajózó személyszállító hajókról dobálják az utasok a vízbe őket.

A tengerekben található szemét nagy része "félrekezelt" szemét a szakértők szerint. Egy 2017-es Nature Communications tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a folyó és tengeri vizekben található szemét 86%-a ázsiai országokból kerül oda, míg a maradék szinte túlnyomó többsége Afrikából és Dél Amerikából származik. Az észak-amerikai partokon található kis mennyiségű szemét helyi eredetű, amelyek nagy része a szennyvíz csatorna rendszerben köt ki.

A jelenlegi kutatások eredményei szerint azzal, hogy a műanyag csomagoló és tároló eszközöket betiltjuk a fejlett országokban, szinte semmi hatással nem leszünk a tényleges utcai szemét műanyag tartalmára. Ahelyett, hogy arra költenénk a pénzt, hogy a műanyagok ellen hangoljuk a társadalmat, sokkal többet lehetne elérni, ha ezt a pénzt arra fordítanánk, hogy a szemetelés okozta károkra hívjuk fel a figyelmet.

Egy másik nagy tévhit az, hogy a műanyagok újrahasznosításával lehetséges csökkenteni az óceánokban jutó műanyag mennyiségét. Ennek alapvető oka a valótlan feltételezés, hogy a műanyag szemét gazdaságosan alakítható át hasznos termékekké. Eközben azt kevesen tudják, hogy a műanyagok válogatása rendkívül munkaigényes folyamat, amely végén olyannyira alacsony értékű terméket állítunk csak elő, hogy a legtöbb fejlett országban inkább fizetnek azért, hogy a műanyag alapú szemetet elszállítsák valahova, minthogy helyben feldolgozzák. A szállítás fő célpontja Kína volt az alacsony bérek miatt. A két éve életbe lépett import korlátozások miatt a mostani célpontok más dél-ázsiai országokba kerültek át. Emiatt ironikus az, hogy miközben a fejlett országokban szorgalmasan válogatjuk és elkülönítve dobjuk ki a szemetet, az nagyon könnyen pont egy olyan országba kerülhet, ahol a szemét nagy része "félrekezelt" lesz a végén, és akár pont az óceánokba kerülhet emiatt.

Az egyszer használatos műanyagok nem a lehető legrosszabb dolgok, amik a környezetvédelem szempontjából léteznek, hanem a lehető legjobbak közül egy egyik. A nagy sűrűségű polietilén zacskók a gazdasági, műszaki és környezetvédelmi hatékonyság csodái. Olcsók, felhasználó barátok, vízállóak, elég erősek, hogy a megvásárolt termékeket egybetartsák de vékonyak és főleg könnyűek ahhoz, hogy komolyabb energia, víz és nyersanyagfelhasználás nélkül lehessen őket előállítani és a felhasználási helyre szállítani. Annak ellenére, hogy "egyszer használatos" címkével illetik őket, rendszerint többszörös felhasználást élnek meg.

Ha betiltjuk őket, bármivel is szeretnénk ezeket a zacskókat kiváltani, azoknak mindig többszörös a fajlagos szén-dioxid kibocsátása (még sokszoros felhasználás esetén is).

S ha végül kidobásra kerülnek ezek a zacskók, akkor viszonylag kevés helyet foglalnak a szemét lerakókban is. Az, hogy nem bomlanak le könnyen, csak az előnyük, hiszen pont ezért nem eregetnek szén-dioxidot a levegő úgy, mint a lebomló papír vagy pamut alapú táskák vagy zacskók. A műanyag zacskókban található kis mennyiségű szén, amelyet vagy olajból vagy földgázból nyertünk ki, visszakerül a föld alá, ahol biztonságosan lehet azt tárolni anélkül, hogy az a vizekbe vagy a légkörbe visszakerülne.

Ha tényleg le akarjuk csökkenteni a műanyagok által okozott szén-dioxid kibocsátást, akkor a leg magától értetődőbb lépésekkel kell kezdenünk: a félrevezető műanyag tiltásokat kell abbahagyni először. Aztán meg kell szüntetni a műanyag szemét olyan országokba exportálását, ahol azok kezelése nem megoldott, és emiatt gyakran kerülnek mégis a környezetbe. Emellett segíteni kell ezeket az országokat abban is, hogy a saját szemetüket tudják megfelelően kezelni. A műanyag szemetet szemétlerakókba, és ha tényleg nincs jobb megoldás, szemétégetőkbe kell szállítani. Segíteni kell a nemzetközi szervezeteket, hogy a tengeri szemetelést, akár személyszállításhoz, akár halászathoz köthető, hatékonyan tudják ellenőrizni és, ha kell, büntetni.

A környezeti károk nagy része a szemetelésből fakad, nem közvetlenül a műanyagok felhasználásából.

A legnagyobb baj a műanyagok betiltásával az, hogy pont az elitnek adja vissza a képmutató morális felsőbbrendűség érzését. Attól teljesen függetlenül, hogy mennyi üzemanyagot égetnek el a nemzetközi repülőjáratokon a politikusok és környezetvédők ahhoz, hogy nemzetközi klímavédő konferenciákra utazzanak, megadja nekik az a hamis de pozitívnak ható érzést, hogy a széles tömegek bevásárlási szokásain változtatva a környezetet védik.

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldenergia.blog.hu/api/trackback/id/tr1415494906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GyMasa 2020.02.28. 15:08:51

Lesz majd cikk a "nagy csendes óceáni szemétfolt" VALÓDI méretéről is?

György Attila Révai 2020.02.28. 22:32:43

Nagyon jő írás! Végre a sajtóban is kezdenek megjelenni a témában az értelmes hozzászólások, blogok (cikkek még nem!) A hivatalos "környezetvédelem" egyelőre az általános vagy legfeljebb gyengén tanuló középiskolások szellemi szintjén folyik: Szerencsére számtalan kiváló szakember és intézmény dolgozik olyan technológiákon, amelyek fejlődést jelentenek az emberek számára, és a környezetet is kevésbé károsítják.
Érdekes, hogy különösen az egyszer használatos műanyagokra haragszanak a vezető politikusok és egyes környezetvédelmi "szakemberek, az egyszer használatos dobozos sört sehol nem tiltották még be, pedig utcákon, parkokban stb. sok helyen találhatók kidobva.

Rive 2020.02.29. 07:44:30

Néhány dolog picit sánta, de alapvetően egy korrekt írás.

Első hiányzó pontként azt említeném, hogy nem szerepel az egyszerhasználatosok visszaszorítása. Igen, a műanyag legtöbbször a legkisebb környezeti lábnyommal rendelkező megoldás, de olcsósága, valamint a minőségbiztosítás és a csomagolástechnika boldog és profitábilis egymásratalálása olyan mértékű túlhasználathoz vezetett, ami igazából nem indokolt. Szóval, némileg takarékoskodni kellene.

Csak példaként: nagyon tudnék örülni egy olyan szabályozásnak, ami kötelezővé tenné étel kiszolgálását megfelelő állapotú _hozott_ ételhordóba, az összes HAPCI (igen, tudom, hogy eredetileg picit más a neve) és hasonszőrű hivatkozási alap ellenére.
Tényleg csak példa, egy épp aktuális bosszúságom okán.

Másik, ami hiányzik, hogy a lerakó a szó szoros értelmében nem _megoldás_. Én is előszedem minden esetben, amikor valami bénazöld pl. fa sóbányába raktározásával jön, de ettől ez még marad csak egy békítő balhorog.
Égető szükség lenne egy olcsó, egyszerű megoldásra a jól reciklálható rész leválogatása után maradó vegyes műanyaghulladék feldolgozására - pl. metánná alakítására (papírból meg mondjuk inkább alkoholok). A biológia ismer erre megfelelő bacikat, csak kicsit turbózni kellene rajtuk, a GMO pedig most majd' akkora tabu mint az atomenergia, köszönjük, sötétzöldek.

Azt is hiányolom még, hogy mekkora hazugság a 'komposztálható' műanyag. A műanyag ugye bomlik, de (növények számára hasznos) anyagtartalom hiányában komposztként élettani értéke nincs.

midnight coder 2020.02.29. 08:02:33

Annyiban mindenképp igaza van a cikk írójának, hogy a műanyagzacsi elleni európai szent háború kb. szart sem old meg a tengerek szennyezésével kapcsolatban.

Ezzel együtt az újrafelhasználást valóban meg kellene oldani, méghozzá szerintem úgy, hogy korlátozni kellene a csomagolásnál használt anyagok fajtáit. Kellene vagy 4-5 különböző anyag, amiket gondosak kellene kiválogatni az alábbi szempontok szerint:
- Ne legyenek veszélyesek (ne oldódjanak Pl. élelmiszerben, ne okozzanak rákot, stb)
- Legyenek egymástól könnyedén mechanikus úton elválaszthatók
- Legyenek alkalmasak csomagolásra mind szilárd, mind folyékony élemiszerek, mosószerek, stb. esetén. Illetve legyen ilyen közöttük
- Legyenek jól újrahasznosíthatóak.

De ez a hosszútávú megoldás. A rövid távú, hogy a szemetelőknek bírságolják le a haját is.

Ad Dio 2020.02.29. 08:59:49

Ez annyira ostoba cikk, hogy felmerült bennem a gyanú, hogy csak trollkodásból írta a szerző... legalábbis remélem...

n3spr3ss0 2020.02.29. 09:01:49

@Ad Dio: Remélem majd örülni fogsz a több száz forintba kerülő papír és egyéb helyettesítőknek.

Ad Dio 2020.02.29. 09:19:28

@n3spr3ss0:

Évi 300-400.000.000 tonna műanyag hulladékot generálunk. Ennek a fele egyszer használatos. Remélem örülni fogsz, ha már minden talpalatnyi földet soha le nem bomló műanyag szemét borít.

HaCS 2020.02.29. 09:25:10

Alapvetően hibás a gondolkodásmód, ahogy ezt a nyugati civilizáció kezeli. Feltaláltunk egy (illetve sok) alapanyagot, amit könnyen formálhatunk, nekünk megfelelő tulajdonsággal ruházhatjuk fel, és mindemellett nagy tömegben gyártható.
Ne felejtsük már el, hogy azért öltünk ennyi energiát ezeknek a kifejlesztésébe, mert fogytak az erdők, kevés és drága volt a fém, és tavakat szárítottunk ki a gyapotért, meg hegyeket bontottunk el a kőért.
Az a tény, hogy ezt az alapanyagot nem tudjuk megfelelően használni, az teljes mértékben társadalmi kérdés. Semmi technológiai akadály nincs. Az egyszer használatos műanyag kifejezés technológiai értelemben nem létezik. Azért lett "egyszer használatos", mert a társadalom hajlamos jellemzően egyszer használni. Nem hiszem, hogy ezt a problémát az alapanyaggyártás oldaláról lehetséges lenne megoldani. Lásd. aludoboz, papírzacskó, koktélesernyő....
Számtalanszor leírtam már az nem hibája a műanyagoknak, hogy lassan bomlanak el, hanem az egyik legfontosabb tulajdonságuk!
Technológiai akadály a szétválasztásnak, és az újrahasznosításnak sincs, sőt. A legnagyobb tömegben gyártott, és legnagyobb "problémát" okozó polietilénszármazékokat (csomagolóanyagok, fóliák, stb.) újra alapanyagokká lehet alakítani, a maradék szilárd hulladék mehetne bele az aszfaltba. Ezek egyszerű folyamatok. Szándékosan írtam egyszerűt, és nem olcsót, de ez megint társadalmi kérdés. Hajlandóak-e a társadalom tagjai áldozni azért, hogy ne lepje el sem az utcákat, sem a városok szélét a hulladék, ne tűnjenek el az őserdők sem, viszont mégis legyen elérhető alapanyag. Amíg erre a kérdésre érdemi, tevőleges válasz nincs, addig csak látszatmegoldások lesznek.
Ehhez persze meg is kellene tanulni az alapanyagokat használni, megbecsülni. Ahhoz meg rendszerben gondolkozni.

Tamáspatrik 2020.02.29. 09:55:18

Pont hogy az egyszer használatos műanyagokat nem lehet betiltani. A különféle vegyi anyagokat nem nagyon lehet máshogy forgalmazni. (Szóba jöhet még az üveg, de az nehéz és balesetveszélyes.) A felvágottakat lehet papírba csomagolni mint régen, de ma igényesebbek vagyunk a higiéniára, mert nem szeretjük, ha ráragad a papír és úgy kell leszedegetni. A higiéniai szempontok indokolják leginkább a műanyagok használatát.
Itt van például a szemetes zsák, ami egyszer használatos, ki akarja betiltani?
A műanyag zacskót két-három alkalommal is fel lehet használni, pl. az uzsonna csomagolására és szemetes zsákként is, nem egyszer használatos a szó szoros értelmében. Az átlátszó műanyag flakon már inkább, az viszont jól visszaforgatható, azt érdemes gyűjteni. Egyébként az ásványvizes és a cukros üdítős flakonok mennyisége jelentősen csökkenthető lenne, egyikből sem kell annyit fogyasztani, igazából minek.
Ott tiltják be leginkább a műanyag flakonokat, ahol részben tengerparti országról van szó, a tengereket szennyezik vagy pedig az emberek nagyon fegyelmezetlenek pl. afrikai országokban.
Nálunk inkább a közvélemény nagyon konzervatív és utálja a műanyagot, érzelmi alapú téma, ennyi. Csökkenteni kell ez rendben van, de nagyon túllihegtük.
A részben műszálas ruhát és az autógumit se lehet betiltani, ezek több mikro műanyagot juttatnak a vizekbe csak azt nem ltod.

Tamáspatrik 2020.02.29. 10:02:29

@HaCS: Léteznek még korszerű hulladék égetési eljárások pl. a skandinávoknál, ahol egész városrészeket látnak el úgy energiával, hogy nem terhelik a környezetet (bár szén-lábnyoma ezeknek is van).
Mért ne lehetne természetes anyagokból készült lebomló műanyagokat használni? Pl. ételes edények esetében, ha kihozza a futár, mért ne hozhatná ilyenben, vagy mért ne lehetnének az egyszer használatos műanyag poharak helyett is lebomlók?
A válogatás is lehet persze megoldás.
A társadalom viszont egyértelműen meg kellene, hogy fizesse a többlet költségeket.

ZöldEnergia 2020.02.29. 10:03:14

@Ad Dio: Az eredeti szerző semmiképp és mi sem azért írtunk róla, mert ostobaság. A számokkal nehéz vitatkozni: az egyszer használatos műanyag zacskók ökológiai lábnyoma szén-dioxid kibocsátás szempontjából megkérdőjelezhetetlenül a legalacsonyabb a több csomagolási technológiához képest.

Többet erről például itt:
www.amazon.co.uk/How-Bad-are-Bananas-Everything/dp/1846688914

Ad Dio 2020.02.29. 10:06:58

@Tamáspatrik:

"Itt van például a szemetes zsák, ami egyszer használatos, ki akarja betiltani?"

A betiltás nem igazán jó hozzáállás. Nem is igazán passzol a liberális világképünkbe. Viszont MINDEN termék árába be kellene építeni a termék komplex környezeti terhelésének kompenzációját. Így persze drágább lenne a termék, de a környezeti terhelése nullához közelítene. Onnantól el lehet dönteni, hogy kell-e a műanyag szemetes zsák mondjuk 500 forintért darabja, vagy inkább kimosom/kimosatom a szemetesedényt, esetleg veszek olyan automatát, ami ezt a munkát megoldja helyettem.

ZöldEnergia 2020.02.29. 10:07:56

@Ad Dio: Erre a kettősségre próbál a poszt is rávilágítani: az egyszer használatos műanyagok és a szemetelés problémája nem ugyanaz. Csak a műanyagok teszik a szemetelés körüli gondokat fájdalmasan látványossá és megkerülhetetlenné...

A megoldás pedig nem az kellene, hogy legyen, hogy akkor betiltjuk a műanyagokat, mert akkor nem ütközik annyira a szemünkbe a szemetelés, és akkor minden rendben.

HaCS 2020.02.29. 10:13:45

Eszembe jutott még egy-két gondolat, ha már felmerült a tengerek szennyezettsége.

Mennyire pszichés a probléma megközelítése? A legtöbb eddig használt anyaghoz képest a műanyag hulladék egyetlen meghatározó különbsége, hogy általában könnyebb a víznél, és ezért látható marad. Érdekes módon az üveggel kapcsolatban sosem merült fel, hogy milyen lassan bomlik le(már ha ez értelmezhető)! Az meg pláne nem, hogy ezen esetben a feltűnő jelenléttől eltekintve ez inkább előny. A fémek például elég jól korrodálódnak, és szép lassan beoldódnak a tengervízbe. Sokkal gyorsabban "lebomlanak", mint a műanyagok. A nehézfémek is. Aggódunk amúgy a hajótemetők miatt? Csak kérdezem. A környéken élők valószínűleg. A többiek, meg azt sem tudják hol vannak ilyenek, de a szemétszigetet keresgetik a műholdon.

Gondolkodjunk!

HaCS 2020.02.29. 10:13:45

Eszembe jutott még egy-két gondolat, ha már felmerült a tengerek szennyezettsége.

Mennyire pszichés a probléma megközelítése? A legtöbb eddig használt anyaghoz képest a műanyag hulladék egyetlen meghatározó különbsége, hogy általában könnyebb a víznél, és ezért látható marad. Érdekes módon az üveggel kapcsolatban sosem merült fel, hogy milyen lassan bomlik le(már ha ez értelmezhető)! Az meg pláne nem, hogy ezen esetben a feltűnő jelenléttől eltekintve ez inkább előny. A fémek például elég jól korrodálódnak, és szép lassan beoldódnak a tengervízbe. Sokkal gyorsabban "lebomlanak", mint a műanyagok. A nehézfémek is. Aggódunk amúgy a hajótemetők miatt? Csak kérdezem. A környéken élők valószínűleg. A többiek, meg azt sem tudják hol vannak ilyenek, de a szemétszigetet keresgetik a műholdon.

Gondolkodjunk!

HaCS 2020.02.29. 10:25:22

@Tamáspatrik:

Én marhára nem örülnék neki, ha egy akármennyi földgázból, vagy egyéb nyersanyagból akármennyi energiával, szaktudással, munkaórával... előállított termék aztán egyszerűen csak elbomlana. Kényelmes valóban, csak a hatásfok a 0-hoz közelít így rendszerszinten.

Ad Dio 2020.02.29. 10:34:21

@ZöldEnergia:

Egy francokat.

Vegyél alapul egy nájlon zacsit és vesd össze egy textillel.

Legyártás és szállítás CO2 lábnyoma? Igen, a textilé SOKKAL, többSZÁSZszor akkora mint a nejloné. De akkor nézzük a képletet tovább.

A nájlon zacsi átlagos élettartama 14 perc. A textilé 2000 perc. Ez nagyjából már kihozza a két anyag CO2 terhelését egálra, de itt még nincs vége a bulinak. Mi történik, ha mindkét zacsi befejezi a pályáját és a kukába kerül? A textil körülményektől függően 1-12 hónap alatt lebomlik. A nájlon 15-1000 év alatt esik úgy ahogy szét alkotóelemeire. Szelektív válogatás? Újrahasznosítás? Mekkora is a CO2 lábnyoma a nehezen vagy egyáltalán nem gépesíthető válogatásnak?raktározás? Szállítás? Újrahasznosítás? Kínába szállítás? Ehhez képest a textil? Ja, humusz keletkezik. Ami még jó is. Bukóban a nájlon. De az még mindig a jobbik forgatókönyv. A rosszabbik szerint a nájlonzacsi "valahogy" nem a kukába kerül, hanem egy random helyre. Mekkora is a CO2 lábnyoma a begyűjtésnek az út széléről? A Tiszából? Az óceánból?

A műanyag jó dolog. Egy csomó tartós használati tárgy alapvető kelléke. Az velül az alapvető baj (ez az egész fogyasztói világra jellemző), hogy nem teljes életciklusban vizsgáljuk őket, hanem csak a legyártásukkor/felhasználásukkor.

A modern világ legújabb felismerése az, hogy minden tettünknek következménye van. És ezeket a következményeket valakinek előbb vagy utóbb viselnie kell. Épp ezért a jövőben át kell állnunk komplex szemléletre és kivezetni a fogyasztói világból azokat a piacot torzító előnyöket, amikkel az egyszer használatos műanyagok felruházzák a használóikat. Ha a műanyag zacsi árában benne lenne a komplex környezeti hatása, menten reálisabban lehetne a textil alternatívára tekinteni.

A betiltást én nem tartom jó útnak, de a piactorzító verseny előnyt vissza kellene vágni.

Ad Dio 2020.02.29. 10:42:19

@HaCS:

Sajnos az óceánok műanyag szennyezettsége nem lélektani dolog. Az éves műanyag termelés kb 10%-a itt köt ki. Ez jelenleg 25-30millió tonna. A Csendes óceánban ringatózó szemétsziget mára 1.600.000km2 (Mo 93.000km2). Ráadásul ez csak a felszín. Sajnos a műanyag nem marad fent a felszínen örökre. Idővel az UV elporlasztja és úgy már lesüllyed a fenékre. Olvastam olyan tanulmányt, hogy simán kimutatható a műanyag már a mai léptékben is az óceán fenekén mint kvázi egybefüggő réteg.

Ad Dio 2020.02.29. 10:50:36

@ZöldEnergia:

"Erre a kettősségre próbál a poszt is rávilágítani: az egyszer használatos műanyagok és a szemetelés problémája nem ugyanaz. Csak a műanyagok teszik a szemetelés körüli gondokat fájdalmasan látványossá és megkerülhetetlenné..."

Itt csúsztatsz. Ugyanis MINDEGY hogy hova kerül a műanyag, ott sokkal lassabban vagy épp sehogy sem bomlik le. Így önmagában sem mindegy, hogy miből van az a tárgy. Az újrahasznosítás energiaigényes, nagy a CO2 kibocsátása. Ráadásul a szemetelés elleni fellépésnek megvan a reális korlátja. Főleg szegény társadalmakban, ahol az embereknek kisebb gondja is nagyobb, mintsem hogy hol dobja el a szemetet.

A szemetelés ellen lehet és kell is harcolni. De ez önmagában nem oldja meg az évi 3-400.000.000 tonna műanyag sorsát.

HaCS 2020.02.29. 10:53:59

@Ad Dio:

Nem rossz megközelítés.
Azonban szerinted melyiknek lesz nagyobb ökológiai lábnyoma, ha továbbra is textilt gyártasz, vagy ha kifejlesztesz egyre nagyobb élettartamú szatyrokat, és ráveszed az embereket, hogy használják! Ismered a svéd bútorgyártó szatyrait? Gondold végig azt a 14 percet! Meg hogy mennyire múlik ez az alapanyagon! Az emberek viselkedési szokásai jelentik a problémát. Ha viszont ezt a valódi alapvető gyökérokot kezelni tudná a társadalom, akkor hatalmasat billenne a mérleged a műanyagok felé! Mert te abból indulsz ki, hogy az emberek 14 percig használják, a szatyrot! És emiatt kerül a hosszú élettartam nálad a nevezőbe, mint hiba.
A másik része az ökológiai lábnyom. Te C02 kibocsájtásokkal példálózol talán divatból, talán mert szándékosan torzítasz. A textilgyártás ökológiai lábnyomát főként a vízfelhasználás, és a gyártási szennyezés határozza meg. És nagy méretekben óriási problémákat okoz.
Olvasgass az Aral-tó történetéről, ha nem hiszed! Aztán gondold végig a textildolgot még egyszer!

Tangooo 2020.02.29. 11:04:18

Csak csendesen jegyzem meg, hogy néhány ezer évig működött a mindennapi bevásárlásoknál a kosár (ha ez a név mond még valamit).
A másik: a mikro-műanyagrészecskék szervezetbe kerülése is egy nagyon komoly probléma, ha állatról, vagy emberről van szó.

Boar. 2020.02.29. 11:35:38

@Ad Dio: Gratulálok...szerinted amikor nekilátsz kimosni a szemetesedényt, mennyi ivóvizet pazarolsz el? Mennyi zsíroldót juttatsz ki a talajba-csatornába?
Ugyanez persze játszik a textil bevásárlótáskáknál, stb.-nél is, pláne ha a boltban megvásárolt cikkek nem jól záró műanyag zacskóba lesznek csomagolva... Azokat is mosni kell(vagy szagolni), energiát, vizet pazarolva.

Boar. 2020.02.29. 11:40:04

@Tangooo: Néhány ezer évig az emberiség zömmel azt vette meg, amit nem tudott előállítani...most meg mindent megcsinálnak helyette, levágják a csirkét, megcsinálják a tésztát, megőrlik a búzát...
Aztán az emberek összezsúfolódnak hazafelé a tömegközlekedési járműveken, ott pont elférne mindenki aki egy nagy szakajtóval jár vásárolni...
Kár azzal példálózni, hogy mi volt régen, egyrészt visszafordíthatatlanul megváltoztak a szokások, másrészt sokkal-sokkal többen vagyunk.

ZöldEnergia 2020.02.29. 11:58:58

@Ad Dio: A műanyag olajból vagy földgázból készül rendkívül energiatakarékosan és majd egy nagyságrendileg alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással a textilhez vagy papírhoz képest. A műanyag zacskó használata a textilt vagy papír használatát váltja ki, az ezzel járó teljes élettartamra eső szén-dioxid kibocsátással.

Ha a használat után nem szemetelünk a műanyaggal, hanem az eredeti cikkben vagy a posztban írtak szerint szemétlerakókban tároljuk azt, ha már nem lehet újrahasznosítani, akkor ezután nem járul hozzá a szén-dioxid kibocsátáshoz (vagy csak nagyon lassan, évszázadok alatt, miközben valószínűleg találunk egy elfogadható megoldást a légköri szén-dioxid mennyiség hatékony szabályozására) és a használatával térfogat és energia szempontjából is takarékosan váltottunk ki jelentős mennyiségű szén-dioxid kibocsátást. Nem tudom, hogy ebben mi a csúsztatás...

Tangooo 2020.02.29. 12:09:14

@Boar.: Légy erős! Ma is kosárral megyünk bevásárolni (igaz autóval) és a nyers tejet üvegbe töltetjük, nem pille palackba. Lehet, hogy szerinted ez korszerűtlen, de az a te bajod. Ennek semmi köze a korhoz (az életkorhoz és a korhoz, amiben élünk), csak a racionális gondolkodáshoz, ami nem mindenkinek sajátja.

Ad Dio 2020.02.29. 12:24:38

@ZöldEnergia:

"A műanyag olajból vagy földgázból készül rendkívül energiatakarékosan és majd egy nagyságrendileg alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással a textilhez vagy papírhoz képest. A műanyag zacskó használata a textilt vagy papír használatát váltja ki, az ezzel járó teljes élettartamra eső szén-dioxid kibocsátással."

Tök jó hogy képben vagy, és tudod mit beszélsz :-).

1 nagyságrend, az 10x-es szorzó. Egy nájlon zacskó átlagos élettartama 15 perc. Egy textilé 2000 perc. Az KÉT nagyságrend. És bár makacsul kerülöd, a májlon zacsikó nem csak akkor szennyez, amikor legyártják. Valójában akkor szennyez a legkevésbé. Az újra hasznosításának a CO2 lábnyoma a legyártás sokszorosa.

Boar. 2020.02.29. 12:31:27

@Ad Dio: Lehet, hogy neked nem szóltak de a textil az nem feltétlenül 100% pamut... Onnantól meg cseszheted a gyors, környezetbarát lebomlást.(Ja és persze a pamutot is festik, szóval van ott is vegyianyag, talán nem is túl környezetbarát). A nylonzacskóra meg akkor áll meg a 14 perc élettartam, ha csak egyszer használod. De erre senki nem kötelez, ha van egy csöpp eszed, sokkal tovább fog tartani és a végén szemeteszacskóként végezheti.
A fogyasztás logikusabbá tétele a megoldás, nem a tiltás. Lehet matekozni meg statisztikákat gyártani de ez egy nagyon soktényezős történet és amíg mindenki csak azokat a szegmenseket veszi figyelembe amelyek az ő álláspontját erősítik, addig csak egy hülye kis számháború...

Ad Dio 2020.02.29. 12:36:08

@Boar.:

Most megfogtál... azaz, várjunk csak...

Milyen sűrűn is mosod ki a kukádat? Havonta? Hány nájlon zacsit is használsz el addig? 10-20-30?

Ráadásul amikor nájlonba csomagolod a szemetedet, nem csak a zacskó terheli a környezetet, hanem a benne lévő szemét is sokkal lassabban, oxigénhiányos környezetben bomlik. Ez mind káros a környezetre.

Boar. 2020.02.29. 12:44:28

@Tangooo: Aha...autóval...de egyébként full környezetbarát vagy...és persze racionálisan gondolkodsz.
Ez az az álszentség ami a végén mindig kibukik...
Vannak mindenféle "izmusok" a környezettudatos életmód kapcsán. Döngeti a mellét a városból kimenekült, az antiszociális eszméi miatt mindenhonnan kiutált pógár, hogy Ő a tanyán mindent megtermel és ez az igazi környezettudatosság és megmenti a földet stb. És persze a konklúzió, hogy mindenkinek ezt kellene csinálni. Aha...mindenkinek. Biztos elférnénk, biztos lenne elég "tanya"...
Te is büszke vagy rá, hogy kosárral vásárolsz de nem a metrón zsúfolódsz vele ahol minden második utasnak kiszedi a ruhája szálát...
Nem a kosáron múlik...de a kirakatba jó, hogy te milyen faszagyerek vagy...

Ad Dio 2020.02.29. 12:48:12

@Boar.:

"Lehet, hogy neked nem szóltak de a textil az nem feltétlenül 100% pamut..."

Lehet lenvászon is. Olcsóbb és kisebb a CO2 lábnyoma.

"Onnantól meg cseszheted a gyors, környezetbarát lebomlást.(Ja és persze a pamutot is festik, szóval van ott is vegyianyag, talán nem is túl környezetbarát)."

Maradjunk annyiban hogy 1. akár természetes anyag akár csak részben az, 150x tovább tart, mint a nájlon. Ez már magában sokkal jobb. Ráadásul ha AKARAJÁK (a a piac kéri), akkor lehet 100%-ban természetes. A nájlon meg ugyebár nem. Ez nem olyan bonyolult...

"A nylonzacskóra meg akkor áll meg a 14 perc élettartam, ha csak egyszer használod. De erre senki nem kötelez, ha van egy csöpp eszed, sokkal tovább fog tartani és a végén szemeteszacskóként végezheti."

tudod mi az a statisztika? Na pont ez: STATISZTIKAILAG a nájlon zacskó 15 percig él, a textil meg 2000 percig. Ezen nem változtat érdemben az, hogy a nagymamám 25 évig használt egy vessző kosarat boltba járáshoz, vagy hogy te esetleg 2x is elmész ugyan azzal a zacsival boltba.

"A fogyasztás logikusabbá tétele a megoldás, nem a tiltás. Lehet matekozni meg statisztikákat gyártani de ez egy nagyon soktényezős történet és amíg mindenki csak azokat a szegmenseket veszi figyelembe amelyek az ő álláspontját erősítik, addig csak egy hülye kis számháború..."

Akkor mondok én neked mást: ha valaki környezettudatosan él és mondjuk kitűzi célul a zero waste állapotot. Életformájából adódóan mondjuk 100-ada annyi nehezen vagy egyáltalán nem lebomló hulladékot termel mint te. Te meg éled a magad kis ilyen-olyan életét, termeled a hulladékot tonnaszámra. Majd felmerül, hogy az államnak/EU-nak (kinek másnak?) lépnie kellene a kezel(het)etlen hulladék ügyében. Idővel meg is teszi. Miből? Adóból. Ki fizeti az adót. Hát Te... ja meg az is, aki zero waste él. Na, ez hogy is van? Liberális világban szoktunk tapsolni az olyan helyzeteknek, amikor valaikek a kényelmének az árát mások fizetik meg? Na ugye.

A piac torz, mert a környezeti következmények nem jelennek meg az árakban. Ez így nem igazságos, ez nincs így rendben.

Ja, igen: ez számtan. Csak az lehet...

Boar. 2020.02.29. 12:52:20

@Ad Dio: A szemétnél nem elkerülhető kérdés az újrahasznosítás tehát az irreleváns, hogy a nájlonzacsiba rakott szemét mennyi idő alatt bomlik le.
De ha simán a szeméttelepre kerül, a vékony szemeteszacsik már akkor kiszakadnak amikor leborítja őket a kukásautó, ha pedig véletlenül túlélnék, akkor az összedózerolásnál bomlanak ki...
Megint kiragadsz valamit az egészből...
A nylonzacsit száműzted, oké, de akkor a kuka már a végállomás. Addig végigszennyezett több dolgot az a termék(termékek) amelyeket egy nylonban tisztán vettél volna meg, vittél volna haza, tároltál volna majd kidobtad volna.
Ennek az egész láncolatnak a tisztítását, megsemmisítését kell összevetni a nylon életciklusával, nem pedig efféle jólhangzó lózungokkal operálni, hogy egy nylonzacskó 15 percig él...

Boar. 2020.02.29. 13:01:49

@Ad Dio: A pamut és a lenvászon mellett temérdek műszálat használnak a textilekben. Erősebb, vékonyabb, könnyebb szöveteket lehet így gyártani.
A lent és a gyapotot meg kell termelni, betakarítani, feldolgozni. Olyan termőterületen, ahol amúgy élelmiszert termelnénk.
Ez ugyanolyan önámítás mint a zero waste. Frankó, hogy nem szennyez a user...csak a hozzá eljutott energia, víz, táplálék előállítása volt szennyező...nagyságrendileg több szennyezéssel járt mint az a két-három nylonzacskó amit nem dobott ki.
Amúgy az elátkozott pillepalackok felhasználásával lehet meglehetősen erős és olcsó szövetet készíteni, termőföld, erőgépek stb. nélkül...ha már a csomagolásnál tartunk...

Rive 2020.02.29. 13:43:53

Nejlon vs. vászon dolgában: sajnos a dolog nem egy vagy két, hanem úgy nagyjából négy nagyságrend távolságra van egymástól - de ha a nejlont nem csak, mint kukazsák használjuk tovább, egyszer, akkor még több is lehet.

Eredeti hivatkozás:
www2.mst.dk/Udgiv/publications/2018/02/978-87-93614-73-4.pdf

Összefoglaló angolul:
qz.com/1585027/when-it-comes-to-climate-change-cotton-totes-might-be-worse-than-plastic/

Index cikk:
index.hu/tudomany/til/2019/04/14/megsem_olyan_jo_a_kornyezetnek_a_vaszonszatyor/

Az organikus cucc a legkomolyabb tökönbökés. De amúgy a biokaja is hasonló környezetterhelési szorzókkal büszkélkedhet.

Persze, mire a sötétzöld agymosás kikopik a köztudatból, az sok idő lesz még. Talán akár egy egész generáció. És még akkor is lesznek, akik nem hiszik el, csakazértse. Mint a laposföldhívők és más hasonszőrűek.

ZöldEnergia 2020.02.29. 13:55:49

@Ad Dio: Kiváncsi vagyok, hogy a statisztikai adatokat milyen forrásból veszed.

Egy egyszerű Google keresés után találtam ezt:

phys.org/news/2018-08-reuse-bags.html

ahol azt írják, hogy egy dán kutatás szerint a vászon szatyort legalább 7100-szor, míg egy angol kutatás szerint (ahol nem a teljes ökolábnyomot vizsgálták) legalább 131-szer kellene felhasználni.

Mindkét esetben azt írják hogy ez sajnos nem történik meg... Akkor pedig a kérdés még mindig az, hogy akkor az egyszer használatos műanyag a jobb vagy a többször használható, de nem kihasznált nem-műanyag.

A tanulmányok szerint a baj mindig az, hogy a többször használatost a kedves vásárló otthon felejti, és emiatt vesz egy újat. Aztán még egyet, és még egyet. A legvégén meg van egy csomó újrahasználhatója, amiből néhányat használ, ha van rá érkezése, miközben az egész környezettudatos hozzáállással sokkal jobban terheli a környezetet, mintha az egyszer használatosakat használta volna.

Ad Dio 2020.02.29. 16:44:54

@Rive:

"egy vagy két, hanem úgy nagyjából négy nagyságrend távolságra van egymástól"

Francokat. Valóban nem egy - ezt a zöldposzter állította csak - hanem KÉT nagyságrend a távolság. De nem négy. Ráadásul ez is csak a legyártásra igaz. Vászonszatyor hulladékként beavatkozás nélkül, semleges CO2 kibocsátás mellett (az szabadul fel, amit anno a növény megkötött) lebomlik, míg a nájlon nem.

Az általam ismert kutatások szerint az átlag vászonszatyor 2000 perces (napi 1 boltba beugrás esetén fél 3-4 hónap) élettartama szintén két nagyságrendre van a nájlonzacsi élettartamától.

"Az organikus cucc a legkomolyabb tökönbökés."

Sok esetben igen. Az egyszer használatos műanyagok esetén nagyon nem.

"Persze, mire a sötétzöld agymosás kikopik a köztudatból, az sok idő lesz még."

Tudod szerintem mi lesz a sok idő? Amíg az emberek megtanulnak a pillanatnyi érdekeiktől függetlenül gondolkodni és érvelni. Az...

Rive 2020.02.29. 17:10:54

@Ad Dio: Látom, olvasni lusta vagy, írni viszont megy lendületből...

Rive 2020.02.29. 17:16:02

@Pár dollárral többért: A dolog lényege az, hogy elgondolkoztasson. A konkrét környezeti lábnyom túl sok dologtól függ: mint azt pl. az elektromos autók körüli polémia kapcsán is felvetette már néhány tanulmány, a gyártáshoz használt energiamixen keresztül még olyan tényezőktől is, hogy hol használják vagy gyártják az adott árucikket. Szóval egyrészt elég nagy tér van arra, hogy alkudozni lehessen - másrészt elvileg sem lehet pontos számokat megadni.

A kérdés leginkább az, hogy ki az, aki csípőből hitvitába kezd és ki az, aki hajlandó gondolkodni.

Ad Dio 2020.02.29. 22:12:02

@HaCS:

"Gondold végig azt a 14 percet!"

Ez egy statisztikai adat. Mit gondoljak rajta végig?

"Meg hogy mennyire múlik ez az alapanyagon!"

Elvileg semennyire. A gyakorlat mást mutat. ráadásul a tartós műanyag zacskóknak a gyártási/szállítási környezetterhelése is sokkal nagyobb (sokszorosa), mint a sima eldobható egyhasználatosé.

"te abból indulsz ki, hogy az emberek 14 percig használják, a szatyrot! És emiatt kerül a hosszú élettartam nálad a nevezőbe, mint hiba."

Én a tényekből indulok ki. Ez egyhasználatos műanyag szatyor ennyi ideig szolgál. Statisztikailag.. Pont.

"A másik része az ökológiai lábnyom. Te C02 kibocsájtásokkal példálózol talán divatból, talán mert szándékosan torzítasz. A textilgyártás ökológiai lábnyomát főként a vízfelhasználás, és a gyártási szennyezés határozza meg. És nagy méretekben óriási problémákat okoz."

A Co2 lábnyom ma egy elterjedt mérőszám, azért használják. Kicsit olyan mint a gdp. mindenki tudja, hogy nem tökéletes, de eléggé jó közelítést ad. Nb. a víz tisztításának és szállításának energia igénye benne van a textil szatyor co2 lábnyomában.

GyMasa 2020.03.01. 06:14:56

@ZöldEnergia:
"Csak a műanyagok teszik a szemetelés körüli gondokat fájdalmasan látványossá és megkerülhetetlenné..."
Igen, erre jó példa a McDonalds esete.
Jöttek a sötétzöldek, hogy "csökkenteni kellene a környezetszennyezést!"
A McD sok pénz elköltése után azt a megoldást kapta szakemberektől, hogy Polietilén poharakat kell használni, mert annak a legjobb az újrahasznosítási potenciálja.
Na, erre jöttek a "zöldek", hogy: "az nem jó, mert az ugye műanyag...
Ezután a McD szépen átállt műanyag borításű papírpoharakra, mert szt erőltette a sötétzöld maffia, pedig aezeknek a poharaknak,_TÉNYLEG_ csak az elásás/elégetés a végső nyughelye...
süti beállítások módosítása