Az emberiség naponta kb. 63,3 millió megawattórányi elektromosságot használ fel ahhoz, hogy az otthonainkat, munkahelyeinket, gyárainkat és közlekedési eszközeinket árammal lássuk el. Ez az energiamennyiség kb. 5700 Hoover Dam által megtermelt áram. Hazai szemszögből nézve, ez a mennyiség 457-szerese a teljes magyar napi átlagos fogyasztásnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Bár az áramtermelés globális szinten még mindig erősen kőszén és földgáz alapú, a megújuló erőforrásokon alapuló termelés egyre nagyobb teret nyer. A múlt évben a kőszén 38%-ban részesedett a világ elektromos áram termelésében, míg a földgáz alapú termelés a világ fogyasztásának 23%-t fedezte. 

Jelenleg a világ áramszükségletének 27%-át nyerjük megújuló energiaforrásokból, vagyis nap-, szél- vízenergiából biomassza égetésével vagy hasonló forrásokból. Ez persze a világon rendelkezésre álló megújuló energiaforrásoknak csak töredékét használja fel.

Megújuló erőforrások, egyre nagyobb erőművek

A legnagyobb naperőmű 2018-ban még a kínai Tengger Desert Solar Park volt, de ebben az évben az indiai Pavagada (Shakti Sthala) Solar Park vette át a vezető helyet tőle. Az utóbbi csak napelemeket használ fel az áramtermeléshez, vagyis tükrök és központi hőalapú rendszer nélkül működik. A napelem alapú energiatermelés nőtt a leggyorsabban ebben az évben, kb. 31%-os éves szinten, ami pl. a szélenergia kapacitás növekedés majd háromszorosa az International Energy Association szerint.

A Walney szélerőmű a Walney szigetektől nyugatra, az ír tengeren található. Területén összesen 189 turbina található, amelyet három fázisban építettek meg, ahol főleg az utolsó fázis adott nagy lökést a kapacitás kiépítéséhez.

A Drax Power Station, a világ legnagyobb biomasszát (fát) égető erőműve, amely az Angol Királyságban található. Eredetileg tisztán kőszént használt fel, és 2025-re várható, hogy teljesen átáll majd biomassza üzemanyagra, a kőszén fogyasztást teljesen mellőzve.

A Geysers geotermális erőmű Kaliforniában található, és 350 geotermális kútból termel 22 üzemegységgel áramot. A természetes gőztermelés már 2004-ben lecsökkent annyira, hogy jelenleg tisztított ipari szennyvízzel táplálják a föld alatti rétegeket a gőztermelés fenntartásához.

A nukleáris energiaforrások kiaknázása még mindig óriási ellenállásba ütközik, nagyrészt a jól ismert szerencsétlenségek, mint Csernobil és Fukushima, és a fűtőanyagok előállítása és a fegyverkezés, valamint a használt fűtőanyagok tárolása miatt. Pedig az atomenergia a jelenleg ismert legmegbízhatóbb energiaforrás, rendszerint 90% feletti hosszútávú átlagos elérhetőséggel.

Az áramtermelés szempontjából legnagyobb atomerőmű, Kashiwazaki-Kariwa, egy 2007-es földrengés során keletkezett rongálódás miatt jelenleg üzemen kívül áll az újraindításra várva. A jelenlegi legnagyobb kapacitású erőmű a kanadai Bruce Nuclear Generating Station, amely az Ontario állambeli áramfogyasztás kb. 30%-t fedezi egymaga.

Az Itaipu Gát már 1984 óta üzemel Brazília és Paraguay határán. Érdekessége, hogy a paraguayi oldalon 50 Hz-es ciklussal, míg a brazil oldalon 60 Hz-es ciklussal generálják az áramot. Mivel a paraguayi fogyasztásnál többet termel az erőmű, a fölösleget közvetlenül két 600 kV-os egyenáramú távvezetékkel Brazíliába exportálják, ahol a brazil végállomásokon konvertálják a frekvenciát 60 Hz-re. 

Az áramfogyasztás jövője

A fenti grafika a Google és Bitcoin napi áramfogyasztását is mutatja. Ez talán jó referenciaként szolgál arra, hogy milyen irányba halad és mekkora fogyasztási igényt jelent majd a jelenlegi technológiai és társadalmi átalakulás, amelyet az internet alapú megoldások egyre inkább uralnak majd.

Az áramfelhasználás egyre tovább fog növekedni a következő években, évtizedekben. Ennek előrejelzése komoly kihívást jelent, nemcsak a népesség növekedése miatt, de a globális fogyasztás egyre szélesedő spektruma és a klímaváltozás elleni erőfeszítések hatására várható, a fogyasztói igények gyökeres megváltozása miatt is.

Az biztos, hogy az áramellátás biztosítása alapvető joggá fog változni a következő évtizedekben, a födél, víz és élelem, tanulás vagy a személyes biztonsághoz hasonlóan. Ennek biztosítása globális feladat lesz, ha ezt hosszútávon is fenntarthatóan akarjuk megoldani.