Legalábbis addig nem, amíg Elon Musk nem kezd el a Marson kobaltot bányászni, és Jeff Bezos nem szállít ritkaföldfémeket a Plutóról, írta Robert Bryce a Manhattan Intézet főtanácsadója a Hill cikkében.

Forrás: pinterest.com

A vezető demokrata elnökjelöltek mindegyike szereti az elektromos autókat. Bernie Sanders, Elizabeth Warren és Kamala Harris mind közölte saját terveit, amelyekben kulcsszerepet játszanak az elektromos autók és más járművek. Joe Biden szintén úgy nyilatkozott a CNN műsorában, hogy az USÁ-nak "el kell távolítania a belső égésű motorral hajtott autókat az utakról", és az elektromos autók felfuttatásával "Amerikáé lesz a piac és több munkahelyet tudunk majd teremteni". Andrew Yang szerint "mindenki szeretni fogja az elektromos autókkal való közlekedést," és az állami segélyeknek köszönhetően mindenki tud majd elektromos autót venni, és az állam "majd felvásárolja a régi csotrogányokat".

Annak ellenére, hogy kétségtelen az elektromos autók politikai népszerűsége, nem fognak megmenteni bennünket a klímaváltozástól. Persze, az elektromos autó eladások növekednek. De ha az adatokat közelebbről szemügyre vesszük, akkor az amerikaiak még mindig nagyon szeretik a "csotrogányaikat".

A benzin eladások újabb rekordokat döntenek, és minden olyan kezdeményezés, amely szeretné az amerikai autóipart elektromos autók gyártására átállítani, szembe kell hogy nézzen a globális fémkereskedelem (főleg a kobalt és réz) kihívásával.

Amerikában múlt évben 13,7 millió autót adtak el. Ebből az elektromos autók száma 361 ezer volt, ami kb. 2 százalékot tesz ki. Az InsideEv.com adatai szerint a 2019-es eladások felülmúlják majd a múltévieket. De akkor is, ha az amerikai elektromos autók teljes száma megtízszereződne, az USA olajfogyasztásán ennek szinte semmi nyoma nem látszódna. A múlt hónapban az USA belföldi benzin fogyasztása új rekordot döntött 9,93 millió hordó/nap mennyiséggel. (A teljes olajfogyasztásnak, 20,4 millió hordó nagyságban, ez kb. a fele.)

Mivel lehetne a benzinfogyasztást pl. a harmadával visszavenni? Számoljunk utána. Egy átlagos személyautó az USÁ-ban kicsivel kevesebb mint 2000 litert éget el évente. Eszerint minden milliónyi elektromos autó kb. 2 milliárd liternyi benzint takarít meg, ami kb. 32600 hordónak felel meg. Vagyis ahhoz, hogy az USA benzinfogyasztását harmadával csökkentsük, kb. 100 millió új elektromos autóra van szükség.

A múlt évben összesen kb. 5,1 millió elektromos autó volt üzemben a világon. Vagyis az USA benzinfogyasztásának harmadával való csökkentéséhez a világon jelenleg meglévő elektromos autók közel hússzorosára lenne szükség. Vagyis nagyon sokra.

A legnagyobb kihívást mégis az autók nyersanyagigénye jelenti. Júniusban Richard Herrington, a londoni Természetrajzi Múzeum természettudományos igazgatója hét kollégájával együtt levelet írt az angol kormánynak, amely ezt a kihívást tárgyalta. Herrington és csapata kiszámolta a szükségek nyersanyagok mennyiségét ahhoz, hogy a most Angliában található 31 millió gépjárművet teljesen elektromos hajtású verzióval cseréljük le. A számításaik szerint ehhez szükség lenne a világ 2018-as kobalt termelésének kétszeresére, a teljes neodímium termelésre, a kitermelt lítium háromnegyedére és legalább az éves réztermelés felére.

Az USÁ-ban kb. 276 millió gépjármű van most forgalomban, vagyis nagyjából kilencszer annyi, mint Angliában. Ha Herrington számai igazak, akkor ahhoz, hogy Amerika is teljesen elektromos járművekre álljon át, a világ éves kobalt termelésének 18-szorosára lesz szükség, a neodímium termelés kilencszeresére, a lítium hétszeresére és a réztermelés négyszeresére.

Mégha lenne is elég politikai elhatározás, a szükséges pénz mellett, hogy ezt megtegyük, egyszerűen nincs elég elérhető kobalt és réz ahhoz, hogy ez meg is történjen. Harrington szerint kobalt a legkritikusabb összetevő, hiszen a bányászatának nagy része Közép-Afrikában történik. Mindemellett komoly erőfeszítésekre lenne szükség a kínai diplomáciával is, hiszen Kína hatáskörébe tartozik a lítium termelés fele és az ismert kobalt tartalékok 85 százaléka is. Kína bányássza a világ ritkaföldfém termelésének 70 százalékát is (a neodímium ritkaföldfém, amely az elektromos motorokban található mágnesek egyik fontos alapanyaga). Júniusban Kína duplájára emelte az amerikai ritkaföldfém importra kivetett tarifáját, amelyet további 10%-kal akar még emelni.

Az elektromos autók a politikai csatározások egyik visszatérő témája lett, mert ezekről beszélve úgy tűnhet, mindenki komolyan veszi a klímaváltozás körüli kihívásokat. A kemény valóság viszont az, hogy a transzport szektor teljes szénmentesítése (decarbonization) óriási feladat, amely megoldása nem több évnyi, hanem több évtizednyi erőfeszítést kíván meg a politikusoktól, az ipari szereplőktől és a vásárlóktól is.

Az elektromos autó egyszer már elvesztette a játszmát a belsőégésű motorral hajtott autókkal szemben, még Edison életében. Persze a mostani elektromos autók sokkal fejlettebbek, mint az akkoriak, és igen, a számuk is erőteljesen növekszik. De a belsőégésű motor sem állt meg a fejlődésben, és az elektronikusan vezérelt szikragyújtásnak, a befecskendezésnek és turbótöltőknek hála sokkal tisztábbak és drámaian gazdaságosabbak a modern motorok. Ennek az eredménye, hogy jelenleg a belső égésű motor által hajtott járművek uralják a transzport szektort a szárazföldön, vízen és a levegőben. Ha tetszik, ha nem, ez az uralom még legalább néhány évtizedig meg is marad, elnökjelölti ambíciókkal vagy anélkül.