Az egyik legpozitívabb történet a klímaváltozás elleni küzdelemben a mosógépek, hűtőgépek, vízmelegítők és más háztartási eszközök csendes hatékonysági forradalma az elmúlt évtizedekben, írja a Financial Times. Főként az Európai Unió területén az egyre szigorodó és hatékony szabályozásnak köszönhetően, és az ipari fejlesztők találékonyságának köszönhetően az otthoni (munka)eszközök energiaéhsége szisztematikusan csökkent.

Ez a jó példa azonban új kihívásokat szült: hogyan lehetne a vásárlói szokásokat úgy átalakítani globálisan, hogy a sikeres európai módszert máshol is alkalmazzák majd, főleg azokban az országokban, ahol a várható áram- és energiafogyasztás még jelentős növekedés előtt áll.

Az International Energy Agency szerint a hatékonyság az első számú fűtő- vagy üzemanyag. Az országok vezetőinek szokásos reakciója az, hogy "akkor építünk még egy erőművet", pedig az energiatakarékosság segítségével sokkal olcsóbban lehet hosszútávon ezt a kérdést megoldani.

Az EU ebben kilóg a sorból, hiszen az európai szabványok következetesen írják elő évente a megkívánt energiatakarékossági szinteket. A legelső ilyen, minimum szintű energia hatékonyságot megszabó rendelkezést 1995-ben hozták meg, amelyben előírták, hogy az európai piacon eladott bizonyos háztartási eszközök legalább mekkora energiafelhasználási hatékonysággal kell, hogy rendelkezzenek. Mostanra a rendelkezés kiterjedt majd az összes háztartásokban megtalálható elektromos és más energiaforrást felhasználó készülékekre.

Az ilyesfajta energia felhasználási szabályzás azonban egyedülálló a világban. Még az USA területén vagy Ausztráliában sincs ehhez hasonló rendelkezés érvényben, az ipari szakértők szerint. Az IEA egyik jelentése szerint a globális hatékonyság növekedés messze elmarad az európaihoz képest, és aggodalomra ad okot. A jelentés fontos megjegyzése, hogy a már meglévő hatékonyságot növelő technológiák szerint könnyedén el lehetne érni egy tartós, éves szinten 3 százalékos energia intenzitásbeli csökkenést (az energia intenzitás a GDP függvényében elfogyasztott energiamennyiség egy országban). Ehhez képest, pl. a múlt évben az energia intenzitás csak 1,2%-kal csökkent globálisan. A múlt év volt a harmadik év a sorban, amikor az energia intenzitás csökkenése gyengült a hosszútávú átlaghoz képest, és amely komoly gondot jelenthet a klímaváltozás elleni küzdelem sikere szempontjából.

A fejlődő országokban a háztartási eszközök energia takarékosságának fejlődése korlátozott, és főleg a számottevő használt eszköz kereskedelem miatt rendszerint csak követi a jobban teljesítő régiók eredményeit. Az európai siker kulcsa a megfelelő kategóriák bevezetése és rendszeresített (és kötelező) használata volt, amely közvetlenül ráirányította a vásárlók figyelmét a különböző termékek előnyeire vagy hátrányaira a más alternatívákkal való összehasonlítás során, az Electrolux svéd gyártó környezeti fenntarthatóságért felelős vezetője, Henrik Sundström szerint. Az Electrolux becslése alapján a mostani háztartási eszközeik kb. 60%-kal energiatakarékosabbak az 1995-ös kínálatukhoz képest. Hasonló eredményekre jutott az Enertech a European Council for an Energy Efficient Economy konferenciáján bemutatott tanulmánya is.

Az európai Applia (Association of Home Appliance Producers) adatai szerint a legfelső három kategóriás háztartási eszközök (A+++, A++ és A+ kategória) eladásai megháromszorozódtak az elmúlt évtizedben. A legmeglepőbb változás a mosógépek területén történt: az elmúlt 10 év alatt a felső kategóriás készülékek eladása a teljes eladások 2%-áról 68%-ra nőtt. Olyannyira, hogy a jelenlegi kategóriák kezdik érvényüket veszteni. 2021 márciusában az EU új, szigorúbb kategóriákat fog bevezetni, hogy a A+++ rendszer megszűnjön.

A hűtőgépek is jelentős fejlődésen mentek keresztül. 2002-ben az Electrolux elkezdte a vákuum panelek használatát a belső műanyag és a külső fémház között --- minél kisebb a hőátvitel a két réteg között, annál kevesebb hűtési energiára van szükség. Ennek, és más fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi típusok harmadannyi energiát használnak fel a tíz évvel ezelőttiekhez képest.

A világítási eszközök is fontos lépéseket tettek az energiatakarékosság irányába. Míg 2010-ben az átlagos égő majd 100 wattot használt, az új LED-alapú "izzók" a tizedével is beérik rendszerint ugyanakkora fényerő mellett. További hatékonyság növelés is lehetséges még az oxfordi Smith School of Enterprise and Environment szerint.

A hatékonyság növekedés ellenére a globális háztartási eszközökhöz köthető energiafelhasználás, amely a teljes felhasználás csaknem 15%-t teszi ki, nem csökkent az elmúlt években az IEA szerint. Bár a fűtési rendszerek hatékonysága is növekedett, ezek használják fel messze a legtöbb energiát. A teljes energiafelhasználás felét a fűtés emészti fel, és ennek 75%-t fosszilis energiahordozók biztosítják. Ennek szisztematikus megszüntetése jelentős szén-dioxid kibocsátás csökkenést idézne elő a Regulatory Assistance Project szerint.

Több irányvonal is képviselteti magát egyszerre a háztartási eszközök fejlődésénél. A termék tovább fejleszthetők energia felhasználás és hatékonyság szempontjából. Ugyanakkor a vásárlók gyakran a nagyobb méretű és kapacitású terméket részesítik előnyben, pl. a tévék vagy hűtőgépek terén, és emiatt a hatékonysági fejlődés ellenére a tényleges fogyasztás nő (még ha nem is annyival, amennyivel az nőhetne a jobb hatékonyság nélkül, a szerk.). Emellett a csúcsfogyasztás csökkentése is még megoldandó feladat, ahol a bizonyos háztartási eszközök fogyasztását viszonylag könnyedén lehetne összehangolni az alacsony fogyasztású időszakokra. Az energia szolgáltatóknak is érdeke, hogy az éjjeli vagy csúcsidőszakon kívüli fogyasztást kedvező árral vagy más kompenzációval a fogyasztók számára is előnyössé tegyék.

Hiába az újfajta energiafogyasztást is szemléltető címkék tömege, ha a régi, elavult készülékeket nem cserélik újra a fogyasztók, annak ellenére, hogy az új készülék segítségével jelentős megtakarítást lehet elérni. Itt a helyi rendelkezések és, amennyiben szükséges, támogatások adhatják a szükséges lökést a változás elindításához.

Az európai energiafogyasztási előírásokhoz hasonlóan, globális minimum szabványok szükségesek a készülékek hatékonysága terén ahhoz, hogy ezt a központi rendelkezés és ipari szereplők között kialakult átfogó energia takarékossági szemléletet tényleg ki lehessen terjeszteni más régiókra is. Enélkül sem a gyártók, sem a fogyasztók számára nincs elég késztetés a nagy volumenű eszközök energia fogyasztásának hosszútávú érdemleges csökkentéséhez.